2013. december 8., vasárnap

Fogadalomtétel - így működik a szellemi erőszak

Krisztus Magyarországi Egyházában a folyamatos "megtérésre hívás" a bűntudatkeltés állandósult eszköze.

Az utóbbi években a frusztrált vezetők - akik elégedetlenek voltak a gyülekezet teljesítményével - megpróbálták szorosabbra fogni a gyeplőt. Először 2011 elején bonyolítottak le egy egyház-szintű "közös megtérés programot". Ennek kiinduló megállapítása az volt, hogy a gyülekezetben mindenki bűnben van. Aki nem hívogat meg az utcán elég embert istentiszteletre, vagy nem teszi rendszeresen és buzgón azokat a dolgokat, melyek a vezetők szerint a lelki jóllét megnyilvánulásai, azok azért, mert langyosak és vallásosak. Akik pedig a vezetők standardjai szerint buzgó lelki életet éltek, azok is bűnben voltak, hiszen eltűrték, hogy mellettük mások langyosak legyenek. Nincs kivétel. Ha te 2011 tavaszán a KME tagja voltál, akkor bűnben voltál.

2012 őszén egy hétközi istentiszteleten Szabad Péter vezető lelkész nosztalgiázni kezdett a 2003 előtti időkről. Vastagon statisztikázva bemutatta, milyen növekedési ütem volt a kilencvenes években. Bekeményítünk, ígérte az egyházvezető. Egyszerű volt a képlet: ha az egyháztagok nem csinálják, amit a vezetők elvárnak tőlük, akkor rá kell őket kényszeríteni. Mivel a Biblia Krisztus követőinek sokkal nagyobb szabadságot ad, mint amit a KME diktatórikus vezetése elviselt volna, szükség volt egy új alapra, amit a Biblia helyett használni lehet. Szükség volt egy új eszközre, amely megkönnyíti a számonkérést és segít, hogy a vezetők könnyebben tudják akaratukat a követőkre kényszeríteni. Ez a fogadalomtétel. Egy elváráslista, amire ha rábólintasz, onnantól vissza lehet élni vele, gyakorlati rendelkezéseket lehet rád erőszakolni, és ha ellenállsz, a fogadalomtétel pontjaival sarokba lehet téged szorítani. Hiszen megígérted, hogy ezeket a pontokat tartani fogod, fogadalmat tettél.

Ez a csapda: egy tételes parancsolatokból álló lista, amelynek tervezett szövegét és végleges változatát alább olvashatjátok. Persze a megszövegezés nem parancsokból áll, igazi paranccsá a lista bármely eleme az elvárás és az ígéret találkozásakor válik.


Mint látható, a decemberi tervezethez képest az egy hónappal későbbi végleges szöveg alig módosult. Két nagyon fontos dolog került bele: az adakozásnál az áldozatkészen, illetve a dokumentum második egységének derekán: alázatos, nyitott szívvel kérek tanácsot és fogadom el a nevelést.

Nézzük meg közelebbről a Fogadalmat!

Négy fő egységre van bontva. Ezek az egységek: Isten, nevelés, misszió és egyház.

Már az első szekció teljesen teljesítmény-centrikus és süt belőle az alárendeltség, a hatalom átadása, az önfeladás is: teljesítem az akaratát, életemet is odaadnám, életem ura lesz, engedelmeskedek, stb. A három másik egység ügyesen alá van szerkesztve ennek a pontnak, vagyis már itt megtörténik a puhítás, a manipuláció: mintha azt várná el az Isten, ami ezt a szerkezeti egységet követi.

A nevelés szekcióban látjuk az alábbi ígéreteket: imádkozom a másikért, szembesítem a bűnnel, elfogadom a nevelést, kérem a tanácsot, stb. Valahogy olyan ígéretek nem kerültek ide, mint: támogatom a másikat, elfogadom a döntéseit akkor is, ha nem értek velük egyet, bízom a másikban, meghagyom neki a hibázás lehetőségét, stb. Itt is rengeteget láthatunk a kontrollból, és nagyon keveset - pontosabban semennyit - az elfogadásból.

A misszió terén lévő fogadalmak mind az evangelizációra összpontosítanak. Ha te most a KME-bármely tagjának ismerőse vagy, akkor a számára evangelizációs terep vagy. Azért érdeklődik irántad, azért szeret, azért mutat törődést, mert meg akar keresztelni. Ha úgy látja, hogy nem vagy nyitott, a kapcsolatotok idővel elsorvad, mert nem ér rá olyanokkal barátkozni, akik nem csatlakoznak a KME-hez.
Ennek a gyülekezetnek a tagjai szinte folyamatos bűntudatban vannak amiatt, hogy nem tudnak eleget evangelizálni, vagy mert idejük nem engedi, vagy mert félnek és elszalasztják a lehetőségeket. Számtalan olyan bűnmegvallás hangzik el, mint "ott állt a buszon és nem mertem megszólítani, hogy elhívjam istentiszteletre". Ezért járnak utcai evangelizációra is általában kettesével - egyedül "nem építő", hárman meg már lerohannák az embert.
Itt megfogadják, hogy akár szenvedni is hajlandóak a misszióért. Ez élteti őket, amikor tél közepén a hóviharban keresik az elveszettet (és miközben átfagynak és szétáznak, hősnek érzik magukat). A szomorú tény az, hogy a folyamatos agymosás következtében sokuk már nem is érzi magát kereszténynek, ha nem hívogat embereket utcán istentiszteletre, vagy nem olvassa minden reggel a Bibliát. A cselekedetekbe fektetett hamis rutin adja meg spirituális biztonságérzetüket, és nem a kegyelmes Isten egyre mélyebb megértése és megismerése.

Az egyház szekcióban a vezetők követése került hangsúlyozásra (érdekes módon azt nem írták bele, hogy megbízok követőimben és támogatom őket). Arról sincs itt egyetlen szó sem, hogy mi történik, ha elhagyja valaki ezt a közösséget, hogy csatlakozzon egy másik egyházhoz. Ez ebben a csoportban nem opció. Ha elmész, elhagytad Istent.

Talán nem szükséges különösebben ecsetelni, hogy egy gyülekezetben, amely azt tanítja és sugallja, hogy Magyarországon egyedül ők az üdvözítőek, ez a fogadalom a visszaélések egész tárházát teszi lehetővé. Ezek a visszaélések korábban is léteztek (hiszen a rendszer előbb létezett, mint az azt megerősítő Fogadalom), ám 2012 utolsó negyedévében kezdtek törésvonalak mutatkozni rajta. Ez a módszer egy kísérlet volt az omladozó diktatúra megtámasztására. Mindaz, amit eddig elkövettek, de nem tudtak biblikusan alátámasztani (kényszerített nevelés, kényszerített "megtérés", kényszerített tanácskérés) új értelmet nyer, mihelyst erre az aláírt fogadalomra lehet hivatkozni (testvér, megígérted... itt írtad alá, az igened legyen igen).

A későbbi bejegyzések egyikében részletesen bemutatunk egy nagyon komoly visszaélést és annak következményeit. Most a Fogadalom hatásmechanizmusát mutatjuk be néhány megtörtént eset megemlítésével.

1.) 2011 tavaszán a gyülekezet diákjainak utasításba adták, hogy a hét minden napján találkozzanak a város különböző pontjain, megadott időpontban, és "utcai evangelizáció" keretein belül diákokat hívogassanak meg a vasárnapi istentiszteletre. A részvétel kötelező volt. Aki ellenállt, azt nyilvános megszégyenítéssel és/vagy agresszív tévtanító teológiával törték meg.
Amikor 2012 tavaszán a gyülekezetben lévő több házas is értesült erről a módszerről, megpróbálták megértetni a diákvezetőkkel, hogy visszaéltek a hatalmukkal, és nem volt joguk, sem biblikus felhatalmazásuk arra, amit tettek. Mivel erre nem akadtak biblikus ellenérvek, a diákvezetők Szabad Péter egyházvezető mögé bújtak, aki tekintélyelvű módon kezelte a kérdést és támadni kezdte a diákok mellett kiállók személyét.
A fenti fogadalomtétel viszont már megadná azt a jogot ezeknek a vezetőknek, amit a Biblia nem.
- Nem akarsz jönni az utcai evangelizációra? Akkor te nem küzdesz a közöttünk lévő teljes egységért. Nem támogatod a vezetőidet. Nem buzdítod naponta a testvéreidet. Nem keresed az elveszetteket.
Egy aláírt Fogadalom lehetőséget adott a vezetőknek arra, hogy innentől legitim módon visszaéljenek a hatalmukkal és rákényszerítsék az akaratukat a követőikre.

2.) Ugyancsak a diákszolgálatban rendszeresen nekitámadtak annak, aki valamilyen programon (pl. egy diák-kirándulás) nem vett részt.
A helyzet ugyanaz. A fenti ígéreteket tetszés szerint kombinálva bármilyen kérdésben bűntudatot lehet kelteni, "bűnt lehet bizonyítani" az ellenálló, maradék szabad akaratához ragaszkodni próbáló tagra.

3.) 2012-ben az is előfordult, hogy valakit megpróbáltak megfeddni, mert kimerültségére hivatkozva kihagyott egy vasárnapi istentiszteletet. Ez bűn, mert Jézus megtagadta volna magát és elment volna az istentiszteletre - hangzott a megfellebbezhetetlen érv, amely kijelentés akkor és ott konfliktusba torkollt. Mennyivel egyszerűbb dolga lett volna a törvényeskedő bibliakör-vezetőnek, ha hivatkozhat a Fogadalomra?

A fogadalomtételt megelőző hetek

A fogadalomtétel ötletének gyülekezet előtti megfogalmazása és a Fogadalom közös aláírása között eltelt időben Szabad Péter és a többi csúcsvezető igyekezett egyesével meggyőzni a KME tamáskodó tagjait is az aláírás szükségességéről. Akit pedig semmiképpen sem sikerült meggyőzni (pl. mert Máté 5:34-36 alapján nem akart esküdözni vagy fogadkozni; vagy mert nem értette, miért kellene a keresztelőjét újra megerősíteni egy ilyen listával), annak azt mondták, "semmi gond, ha lelkiismereti okból nem írod alá, az oké".

Utóbb kiderült, hogy ez egy hazugság volt. Aki nem írta alá a Fogadalmat, az a gyengék listájára került és egy bibliatanulmányozás-sorozatot kényszerítettek rá, hogy "kiderüljön, ő is azokat a meggyőződéseket vallja-e, mint akik aláírták".

A fogadalomtétel felvezetése kampányszerűen zajlott. Ez volt a téma a tanításokban, a nevelési csoportokban, a rendszer urai hat héten keresztül a nyomásgyakorlás összes eszközét igénybe vették, hogy a tagság minél lelkesebb legyen aláírni a Fogadalmat. Voltak azonban olyanok is, akiknél betelt a pohár, akik a folyamatos és egyre növekvő elvárásoknak már nem tudtak, vagy nem akartak megfelelni. Ők elhagyták a gyülekezetet. Egyikükről azonnal be is jelentették a hétközi istentiszteleten, hogy tévtanításokban hisz, mert ezen a csoporton kívül keresi Isten országát.

Az egyik tag így írt néhány nappal a Fogadalom aláírása előtt:

Hogy hogy élem meg a fogadalmat?

Sok félelmemet eloszlatták a hétközi IT n mondott dolgok és általában az egyházban van egy nagyon pozitív lelkesedés, ami nekem tetszik, mert tényleg egy családként néz ki, ami egy nemes cél felé tekint. Én szerintem, ha a fogadalommal nem visszaélnek és késõbb nem erre hivatkozva szorongatnak, ha nem mindent úgy csinálok, ahogy elõírják, hanem az embert arra készteti, h átgondoljon dolgokat, amikben hisz, komolyan vegyen dolgokat és önszántából tegyen annyi jót, amennyire õ maga képes és szeretne, akkor nemes a dolog, szerintem.

Ha viszont visszaélések lesznek belõle, akkor szomorú leszek nagyon, de nem félek, mert tudom, h nem helyes, amit tesznek. Nincsen mit vesztenem. Kíváncsi vagyok mi sül ki a dologból. A baptisták óta látom a saját szememmel, h az igazság nem kizárólag itt van.

Tehát lényegében a fogadalomtétel előtti időszak egy kampány volt, melynek során a gyülekezet tagjaira óriási nyomást gyakoroltak, hogy őket megfelelően felkészítsék és keresztülvigyék rajtuk ebben a kérdésben a vezetőség akaratát.

A kampány tetőpontjaként, a fogadalomtételt megelőző zártkörű találkozón a tagoknak bűnmegvallást kellett tartaniuk nevelési csoportokban. Akadt, akinek nem volt alkalmas az időpont, és Szabad Virág utólag megfeddte, amiért nem volt ott.

A fogadalomtétel napja (2013. január 20.)

Ezt a napot a gyülekezet vezetői egy esküvőhöz hasonlították. A tagoknak ünnepi ruhában kellett jönniük. Vasárnap délelőtt volt, a rendszeres nyilvános istentisztelet időpontja. De nem mindenki ünnepelt. Az ünneplőruhák alatt néhány szív riadtan, kétségbeesetten vagy haragosan dobogott. A nagyjából 130 fős gyülekezet közel negyede nem kívánta aláírni ezt a papírdarabot. Mások aláírták ugyan, de csak a csoportnyomásnak engedve. És persze voltak sokan, akik lelkesen és örömmel tették ezt, és az Istennel való kapcsolatuk újjászületésének tekintették a ceremóniát.

A fogadalomtétel felvezetéseként Varga Ferenc, a vezetőség egyik tagja tartott rövid beszédet. Ebben mélyteológiailag próbálta levezetni, miről is van szó. Valahogy már ezt a beszédet belengte a hamisság érzése. Nem állt össze a kép. A beszéd alatt viszont futólag elhangzott, hogy mi is a helyzet azokkal, akik nem írják alá most a Fogadalmat.


1:16-tól: Még annyi az egészhez, kiegészítésként, hogy nem lesz mindenki, aki ma ezt a Fogadalmat megteszi. Szeretünk titeket, szeretjük azt a tényt, hogy itt vagytok, akkor is, hogyha beszélünk erről, hogy mi a helyzet ezzel és folytatjuk ezt, akkor is, hogyha eldöntötted, hogy te ebben nem szeretnél részt venni, akkor is szívesen látunk.

Amikor Varga Ferenc erről beszél, a "szeretünk titeket" kifejezéssel pozicionálja azokat, akik itt és most nem írják alá a Fogadalmat. Ők azok, akikkel beszélni kell, éppen a lelkiismereti okokból való döntésük teszi őket megbízhatatlanná. Lelőhetjük a poént: naivitás lenne azt gondolni, hogy annyiban hagyták, ha bárki is "nem szeretett volna ebben részt venni".

Milyen érzés lenne számodra ülni egy tömegben, ahol a körülötted lévők lelkesen szavalják a Fogadalom szövegét, miközben te csendben hallgatsz? Milyen érzés lenne, hogy a körülötted lévőket név szerint szólítják, te pedig maradsz a helyeden, kíváncsi tekinteteket érezve magadon, amiért nem írod alá a Fogadalmat?

Ennek az eseménynek a lebonyolítása már a szellemi erőszak kategóriájába esik: ünnep azoknak, akik örömmel vesznek részt rajta, és nyilvános megszégyenítés és megalázás mindenkinek, aki nem. Így írt erről néhány nappal később valaki, aki a fogadalomtétel kikényszerítése kapcsán döntött úgy, hogy ebből elege van:

Nem tudtam aláírni a fogadalmat, mert az evangelizáció területén nem vagyok kész arra hogy Jézust kövessem, legalábbis úgy nem ahogy az egyház elvárja. Karakteremből kifolyólag félszeg vagyok az emberekkel és sokszor arra figyelek hogy mit gondolhatnak rólam, és nem arra hogy Isten mit gondol. Visszagondolva, az elmúlt években egy nagy nyomást raktam magamra (azt gondolom hogy az egyház is), amit nem kívánok tovább cipelni. 
Nem tartom hasznosnak hogy kvótákat állítanak fel, hogy naponta hány embert kellene meghívnom. Isten a szíveket vizsgálja, és neki nem a számok a fontosak. 

Alapvetően nem a kegyelmet érzem, és nem is érzem azt hogy szívesen elhívnék ide másokat, mert azt látom hogy inkább a kihívásokat kapjuk, nem a bátorítást és a szeretetet.
...
Azzal teljesen egyetértek veled, hogy nem csak az üdvözül aki ebbe az egyházba jár. És bár ezt tudom, még is van bennem sok félelem elmenni. Féltem a kapcsolataimat, és hogy a gyerekemre milyen hatással lesz ha kilépek. Az is nagyon rosszul esett neki, hogy nem írtam alá a fogadalmat. Persze nem ez alapján fogok dönteni.

A csoportnyomás tehát olyan mértéket öltött, hogy az egyik tag kiskorú gyereke is csalódottnak érezte magát, amiért a szülő nem írta alá a Fogadalmat. Így a tag csapdában érezte magát - nem értett egyet azzal, ami a gyülekezetben zajlik, de az életét egészében ide koncentrálta már sok év óta.

De volt olyan tagja is a gyülekezetnek, aki a fogadalomtétel alatt úgy érezte, jobb lenne véget vetni az életének, mint tovább részt venni ebben a reménytelen és kilátástalan rabszolgasorban, amellyé Krisztus Magyarországi Egyháza vezetői a gyülekezetet züllesztették.

És mindeközben sokan lelkesen (vagy kényszeredetten) fényképeztették magukat saját, aláírt Fogadalmukkal...


A fogadalomtételt követő hetek...

A gyülekezet vezetője képtelen volt elfogadni, hogy vannak, akik nem írták alá a fogadalomtételt. Pontos listát vezetett róla, kik voltak azok. Ezeket az embereket mindenféleképpen rá kellett venni, hogy tanulmányozzák újra a Bibliát a vezetőkkel. Szép szóval, vagy fenyegetéssel, ez másodlagos volt.

Az alábbiakban egy megtörtént eseten keresztül mutatjuk be, hogyan álltak hozzá azokhoz, akik nem írták alá a Fogadalmat (miközben olvasod, emlékezz vissza Varga Ferenc könnyed és kedélyes szavaira - vagy az elhangzott ígéretre: ha lelkiismereti okból teszed, akkor oké, ha nem írod alá). Ez egy beszélgetés, amire február 28-án került sor, vagyis több, mint egy hónappal a fogadalomtétel napja után még mindig ez volt a téma.

A beszélgetés alapvetően Szabad Péter egyházvezető és Gyökeres Zoltán között zajlott, itt viszont a közel két órán keresztül zajló győzködés folyamatára szeretnénk rávilágítani (Zoltán blogját, melyben arról is ír, miért lépett ki végül a KME-ből, itt olvashatjátok: http://gyokzoli.blogspot.hu/). Ebben a beszélgetésben részt vett Gosztonyi Gergő (mint Zoli nevelője), Halwax András (mint Gergő nevelője és ennek a bibliakörnek a vezetője), dr. Patthy Ádám (mint Halwax nevelője és 'régióvezető', amelyben a Halwax-bibliakör volt. Szabad Péter pedig Patthy Ádámot nevelte.
Érdekesség, hogy néhány hónappal később Szabad Péter azt állította, hogy "nem tudta, hogy a KME-ben nevelési láncok vannak". Ez nyilvánvaló hazugság, hiszen itt is egy nevelési láncnak vagyunk tanúi, és a viszonyokkal természetesen Szabad úr pontosan tisztában volt.

Ebben a beszélgetésben szóba kerül, hogy Zoltán (aki 17 évvel azelőtt keresztelkedett és ekkor már sok éve bibliakört vezetett) nem érti, miért vonták meg tőle a bizalmat.

SZP: A gyülekezetünkben azt mondtuk, hogy lesz egy megújulás a Fogadalommal kapcsolatosan, és aki nem írja alá a Fogadalmat, azzal dolgozunk és újratanulmányozzuk a Bibliát, hogy eljusson ide. Te a helyemben vagy a vezetőségi csoport helyében rábíznál egy bibliakört egy olyanvalakire, aki nem vett részt ebben és nincs egységben velünk ezen a vonalon?
Zoli: Hát, ha úgy gondolkoznék, ahogy te, akkor nem. De én nem úgy gondolkozok, ahogy te.
SZP: Te hogy gondolkozol, Zoli?
Zoli: Szerintem hiba ezt a Fogadalmat így erőltetni. ... Mert nem ettől tanítvány valaki. Én amióta tanítvány vagyok, milliószor felszámoltam a költségeket, és semmi pluszt nem adna egy ilyen fogadalom nekem. Próbálom betartani a Bibliát, persze bűnözök... de aki fogadalmat tesz, az is fog. Egyszerűen nem látom, hogy miért kéne. Nem előírás a Bibliában, hogy ilyet kéne csinálni. És éppen ezért okoz nekem gondot az, hogy ez erőltetve van. Mintha valami baj lenne a meggyőződéseimmel, holott nincs. Én ugyanazt vallom a Bibliából, mint te.
Dr. Patthy: Zoli, csak valami megütötte a fülemet. Azt mondtad, hogy "nem ettől tanítvány valaki". De nem emlékszem, hogy bárki is mondta vagy akár gondolta volna, hogy ettől tanítvány valaki.
Zoli: De akkor mért kell újratanulmányozni azokkal, akik nem írták alá?
Dr. Patthy: ... Az egésznek az a célja, amennyire én ezt látom, ha én vezetném a gyülekezetet én is - ez nagyon biblikus cél -, hogy a gyülekezetben az alapvető meggyőződések azok egységesek legyenek. Én amennyire meg tudom ezt ítélni, amennyire én látom, nem véleményekről van szó, hanem alapvető meggyőződésekről. Ahogy írja is az egyik levél, hogy egységre törekedjünk, maximálisan a szívünkben az legyen. Most ha én szétnézek és én nem is látok át 120-130 embert, de én ezt nem láttam a gyülekezetünkben. Sok emberben láttam, sokakban nem láttam, ez a helyzet. Ha én (egyház)vezető lennék, én is úgy gondolkoznék, hogy ezt az egységet létre kell hozni valamilyen módon. Ez az aláírás nem arról szólt, hogy bárki attól tanítvánnyá válna, hogy ezt aláírja, egyszerűen annak a kifejezése, hogy ugyanazok az alapjaink és egy dologban hiszünk. Ennek a kifejezése lényegében. És nekem speciel nagyon hasznos volt az, én kifejezetten azt éreztem, hogy jó volt végiggondolni, hogy tulajdonképpen miben is hiszek. Nem éreztem kényszert. Ettől valaki még érezhetett, nem mondom, hogy valakinek nem jöhetnek fel érzései, hogy kényszert érez emögött. Persze, hogy jöhetnek. De végig kell gondolni, hogy az, ahogyan érzek, a tények, vagy... Soha senki nem mondta, hogy ettől tanítvány valaki.
Halwax: Zoli azt kérdezte, hogy miért kell újratanulmányozni a Bibliát. Én azt gondolom, hogy azért érdemes újratanulmányozni ilyenkor a Bibliát, mert feltételezem azt, hogy - ha pl. megkérdezik, hogy kell-e evangelizálni, persze hogy kell - azonos meggyőződésen vagyunk. Nekem azok a pontok, amik ott vannak, nem kérdések. Azért írom alá.
Zoli: De szerinted ez nekem kérdés?
Halwax: Hát akkor mért nem írod alá?!

Maga a beszélgetés megérne egy külön bejegyzést. Igazi négyen egy ellen, ahol SZP még azt is számon kérte Zolin, hogy ő tiltakozik az ellen, hogy eldöntsék helyette, melyik bibliakörbe kell járnia. A fenti beszélgetésrészlet megmutatásának azonban most azért van időszerűsége, hogy ennek fényében újraértékeljük Varga Ferenc korábbi, a fogadalomtétel napján elhangzott szavait. Bizony, aki nem írta alá a Fogadalmat, azzal beszéltek - sokszor nagyon megfélemlítő környezetben, többen győzködve agresszíven és manipulatív módon egyvalakit. Hol van ez már attól az ígérettől, hogy ha lelkiismereti okból nem írod alá a fogadalmat, az rendben van? Ebben a beszélgetésben ez az elem már fel sem merül, sőt, dr. Patthy kifejezetten terel, amikor a Fogadalmat alá nem írók érzéseiről beszél. Ha nem írtad alá a Fogadalmat, a vezetők rád szálltak. Nekik meg KELL győződniük róla, hogy abban hiszel, amiben ők.

Zoltán ma, amikor már nincsen a KME-ben, sokkal világosabban látja, mennyire bántalmazó helyzetben volt akkor, és természetesen ma már a Fogadalom megszövegezését is igen problémásnak tartja. A rendszer bántalmazó voltát az is mutatja, hogy Zoltán ekkor fizikailag-lelkileg igen nehéz helyzetben volt, erről azonban a találkozó során szinte szó sem esik. A bántalmazó rendszer elvárásokon és bűntudatkeltésen keresztül működik, míg egy szerető közösségben a támogatás és a törődés a szeretet legfontosabb eszközei.

Vegyük a Fogadalom egyik pontja egy részét: "fogadom, hogy alázatos, nyitott szívvel kérek tanácsot és fogadom el a nevelést...". Ez bibliai alapmeggyőződés? Valójában nem! Az Újszövetség, de még az Ószövetség sem tartalmaz a tanácskérésre vonatkozó parancsot. Az újfordítású református Biblia Újszövetségében maga a tanács szó nem is szerepel. Ugyanez a helyzet a neveléssel: a ritka alkalmakkor, amikor a Biblia nevelésről beszél, kizárólag az Ige vagy a Kegyelem szavakkal hozza összefüggésbe. Ellenben arra látunk idézetet, hogy ne szólítsunk senkit Mesternek (Máté 23:8) - ezt a KME igen törvénykező módon be is tartja, ellenben mindmáig sokan mondják, hogy "azt tanácsolta a nevelőm"; vagyis a nevelési láncban a nevelő-nevelt kapcsolat pontosan megfelelt annak a mester-tanítvány kapcsolatnak, amit Jézus az említett idézetben kifejezetten megtilt.
Természetesen kikérni mások tanácsait a döntéseim előtt önmagában remek dolog, ahogyan az is, ha emberek veszik a fáradtságot és elmondják egymásnak, ha valami közelgő - vagy már jelen lévő - veszélyt, problémát, vagy bármit látnak a másik életében. Ez természetes. De itt, a KME-ben másról van szó. Itt a szabadság és a lehetőségek követelményekké, standardokká, mércévé lettek - így vált törvénykezővé, tételes parancsolattá a Fogadalom, a KME-tanítványok Törvényévé - csakhogy tudjuk, mit tett Krisztus a tételes parancsolatokból álló Törvénnyel.

Mi hát a fogadalomnak ez a biblikusan nem alátámasztható és mégis közös meggyőződésként hivatkozott pontja? Mint korábban említettük, ez a pont a kontroll fontos eszköze. Ha hozol egy önálló döntést valamilyen témában, két kérdést tehetnek fel a Fogadalom alapján (eddig is feltették, de innentől egyszerűbb a dolguk): kértél erről a döntésről tanácsot? A nevelőd mit mondott rá? És mondanunk sem kell, ha nem kértél tanácsot, vagy nem nem voltát egységben a nevelőddel, annak rád nézve mindig következményei voltak. Esetenként némi bűntudatkeltés (büszke vagy, független vagy), de gyakran komoly fegyelmezési folyamat kezdődött ilyenkor.

Csakhogy ebben az ügyben a Fogadalom aláíratása után történt egy jelentős fordulat.

Szabad Pétert feljelentették a bostoni véneknél, annak az ICOC-gyülekezetnek a vezetőinél, ahonnét SZP a fizetését kapja. Egy bostoni vén Mike Fix-et, egy másik gyülekezet vezetőjét bízta meg azzal, hogy utánajárjon a dolgoknak. Fix (aki már többször járt Budapesten és SZP jóbarátja volt) április elején érkezett Budapestre, és egyik első dolga volt védelmébe venni Zoltánt. Innentől gyanúsan keveset beszéltek a Fogadalomról. SZP meghúzta magát Mike és a külföldi vezetők előtt, ami szélsőségesen tekintélyelvű karakteréből fakadóan nem is esett különösebben nehezére. Később még egy találkozót is szervezett Zolival, ahol azt kérte, mondja el neki, szerinte hogyan kellene egyházat vezetnie.

Mike Fix több tucat beszámolót hallhatott azokról a visszaélésekről, amelyeket SZP elkövetett, vagy a nevében eljárva más vezetők tettek. Végül a feljelentés és a kivizsgálás következményeképpen SZP-t két évre Bostonba vitték (ez állítólag korábban is tervben volt, de bevallottan meggyorsította az eljárást az SZP ellen felmerült rengeteg panasz). Hivatalosan továbbképzésre, a KME előtt pedig úgy állították be az egészet, mintha valamiféle jutalom lenne ez a számára. Érdekes információ még, hogy a KME-ben hónapok óta a megbocsátásról tanítanak, ami arra utal, hogy SZP bocsánatkérését készítik elő - túl sok ember lát már túl sok mindent, mióta ő elment Budapestről, amit nem lehet csak úgy szőnyeg alá söpörni.

Emlékeztetőül csatolunk egy linket, amelyen SZP 2003-ban írt bocsánatkérő levelét újraolvasva mindenki felfrissítheti emlékeit ennek az embernek a korábbi, a vezetősége során elkövetett visszaéléseivel kapcsolatban: Szabad Péter 2003-as bocsánatkérő levele.

Szabad Péter "bocsánatkérése" a fogadalomtétel miatt (2013. június 02.)

Nyilvános vasárnapi prédikációjában, melyet a kegyelemről és az elkötelezettségről tartott, SZP a következőket mondta:

Az idei évet azzal kezdtük, hogy rászántunk körülbelül hat hetet arra, hogy véggigondoljuk a Jézus iránti elkötelezettségünket. És... emlékeztek még rá? Nem olyan régen volt. Kicsit több, mint öt hónapja volt ez az egész, hogy belekezdtünk ebbe. Írtunk egy ilyen Fogadalmat, ami kicsit olyan vonalzó akart lenni, ami mellett meg tudjuk húzni az egyenes vonalat, hogy hogyan is néz ki ez a dolog. Megkérdezzük magunktól olyan kérdéseket, amiket a Biblia megkérdez, csak nem biztos, hogy egybe kigyűjtve megláttunk volna. És beszéltünk elég sok dologról arról, hogy mit jelent valóban Jézusnak elkötelezett tanítványa lenni. Érdekes volt, hogy ez milyen érzelmi reakciókat hozott ki különböző emberekben. Voltak emberek, akik lelkesek voltak miatta és azt mondták, hogy "ámen, ez egy jó dolog, igen, elkötelezettség, ide nekem!". Voltak emberek, akik azt gondolták, hogy "őőő, ha jobban szétnézek, akkor az életemnek vannak területei, amit igazából kicsit elhanyagoltam ahhoz, hogy a Bibliához hozzámérjem és ahol hibáznak dolgok ott változtassak". És jó volt látni megtérni embereket, jó volt hallani olyan beszámolókat, hogy valakinek a gyermeke mondta azt, hogy "hé, most már más vagy, mi van veled?" És jó volt beszélni a gyerekeinkkel arról, hogy szeretnénk tényleg egy elkötelezett életet élni Istennek.

És voltak jó néhányan, akik frusztrálónak élték meg az egészet, és egy nyomásként, egy külső erőként, hogy "minek kell megfelelnem keresztényként?" És... ennek nem örültem személy szerint. De az, hogy így éli meg valaki, az mindenkinek a saját, egyéni joga és lehetősége, az érzéseink azok a miénk. Az érzéseink azok vannak. Azok elárulnak valamit a gondolkozásunkról. Azok nem jók, vagy rosszak. A múlt héten beszéltünk a harag érzéséről, emlékeztek? ... Az érzéseink elárulnak valamit a gondolkodásmódunkról, arról, hogy hogyan látjuk ezt a világot, és ezt az elkötelezettség dolgot nagyon sokan egy nyomásként, egy elvárásként, egy külső kényszerként élték meg a gyülekezetünkben, és volt akinek sikerült erről imádkoznia és ezen túlmenni. Volt, akinek nem. De a lényeg az az, hogy nagyon világosan kihozta azt, hogy mennyire hiányzik az egész mögül az, hogy miért van ez az egész. Úgyhogy az elmúlt két hónapban elkezdtünk beszélni a kegyelemről. Mert az elkötelezettség az egy klassz dolog és biblikus dolog. Nem fogjuk kidobni az ablakon. Nem fogjuk azt mondani, hogy "ide járhatsz nyugodtan, minden elkötelezettség nélkül az egyházunk tagja lehetsz!" Várd ki, hogy mi lesz, ha ezt mondod, érted? Kész. Ha nincsen elkötelezettség, akkor nincsen közösség, akkor... mindjárt beszélek erről egy kicsit többet. De nagyon lényeges, hogy a kereszténység nem az elkötelezettséggel kezdődik. A kereszténység nem azzal kezdődik, hogy itt van egy mérce, aminek meg kell felelni, hogy hajrá, nézem, hogy hogy csinálod! És ha így éled meg a kereszténységet, akkor nagyon sajnálom, és amennyiben én részese voltam ennek, akkor bocsánatot kérek, nem ezt szeretném, hogy így éld meg a kereszténységet, mert nem ezt látom a Bibliában..."

A mesékben ilyenkor az következik, hogy megkeresnek mindenkit, aki nem írta alá a Fogadalmat, és személyesen bocsánatot kérnek tőle. A mesékben ezektől az emberektől nyilvánosan bocsánatot kérnek, amiért a közösség előtt megalázták őket, amiért a közösség előtt beszennyezték a becsületüket, és úgy állították be őket, mintha velük lenne a baj. A mesékben mindenki megkönnyebbülne, és független kivizsgálás indulna annak feltárására, milyen visszaéléseket követtek el a vezetők a fogadalomtétel aláírásának kikényszerítése kapcsán.

Csakhogy az élet Krisztus Magyarországi Egyházában nem tündérmese. Ebben a beszédben nincsen semmi megtörtség, semmi felelősségvállalás. Szabad úr érdekesnek találta, milyen érzelmi reakciókat hozott felszínre a fogadalomtétel. Szabad úr pontosan tudta, hogy a fogadalom napján egyik követője akár meg is ölhette volna magát. Ha az illető elkeseredésében kiugrik az ablakon, Szabad úr bizonyára az is roppant érdekesnek találta volna.

Ez a beszéd azonban egy volt azon üres prédikációk közül, amelyeket a megszeppent Szabad úr azért tartott, mert Boston ezt kérte tőle. És ennek a bizonyítéka a következő néhány mondatból ki is derül, Molnár Adrián öt hónappal későbbi bejelentéséből, mely a gyülekezet egyik hétközi istentiszteletén hangzott el.

Molnár Adrián fátylat borítana a múltra... (2013. november 08.)

Többen is kérdeztetek engem az elmúlt hónapok során, hogy mi van most a Fogadalmat alá nem írókkal, az újratanulmányozással, és egyéb Fogadalommal kapcsolatos kérdésekkel. Erről szeretnék most bejelenteni, hogy tisztázzuk. (Felolvas:)
A Fogadalom jó pár testvérnek segített és pozitívan élték meg. Sokaknak segített a megtérésben, újjáéledésben. Nagyon sok bátorító dolgot hozott ki belőle Isten és ez nagyszerű. Voltak viszont néhányan közöttetek, akik a Fogadalommal vagy az aláírással kapcsolatosan bizonyos dolgokat esetleg megütközésként vagy lelkiismeretükkel nem egyeztethető dologként éltek meg, s ezt nagyon sajnálom. És biztos vagyok benne, hogy a szándék nem ez volt. S ha úgy érzed, hogy ezzel kapcsolatban tudunk segíteni, akkor nyugodtan keress meg valakit a vezetőségi csoportból, s megbeszéljük, hogy ki-hogyan tudna neked ebben segíteni. Tanítványként az, hogy bizonyos időközönként felfrissítjük egykori elkötelezettségünket, bizonyos értelemben újra elkötelezzük magunkat személyesen Istennek, ez egy nagyon nagyszerű dolog. Egyfajtaképpen mindennap ezt tesszük. Ezt együtt tenni, mint egy egyház bizonyos időközönként, megfelelő módon és egy megújuló, pozitív hitépítő élmény lehet. És szeretnénk, ha a jövőben bármikor csinálunk egy közös megtérési, újraelköteleződési ünnepet, akkor annak a hogyanját, a részleteit úgy formáljuk ki, hogy mindenki számára ez egy előrevivő és lelkiismerettel egyeztethető dolog legyen. Jézus az Úr és ezt továbbra is mindannyian valljuk, és ez nagyszerű és ez összeköt bennünket. És ezt az elkötelezettséget akarjuk élni és segíteni egymás életében ezt végig... egész életünkben kitartani. Most azonban szeretnénk előretekinteni, és nem összpontosítani többé arra, hogy a Fogadalmat ki írta alá, vagy ki nem. Tehát ha nem írtad alá, vagy nem tettél fogadalmat, nem is kell. Ezt a fogadalommal kapcsolatos fejezetet, annak minden pozitív eredményével és tanulságaival együtt szeretnénk egy egyházszinten lezárni és egy új lapot nyitni és más dolgokra figyelni.
Ezt szerettem volna bejelenteni, és persze hogyha ezzel kapcsolatban még kérdésed van, nyugodtan keress meg, és ahogy mondtam, nyugodtan keresd meg a vezetőségi csoportot is, hogyha tudunk segíteni ezekben a dolgokban, jó?

Észrevételek ezzel a bejelentéssel kapcsolatban:
  • Bejelentés volt és nem bocsánatkérés, nagyon óvatosan említi azokat, akik konfrontálódtak a Fogadalom miatt; egyáltalán nem tárja a gyülekezet elé, hogy valójában milyen súlyos hatása volt ennek egyes emberekre (öngyilkossági szándék, a gyülekezet elhagyása, behódolás megfélemlítettségből; egy-egy tagnak 8-10 hónapot jelentő tortúra).
  • Szabad Péter nincsen név szerint említve, noha ő volt a felelős a fogadalomtétel teljes lebonyolításáért.
  • Ahogyan felelős nem volt, úgy felelősségvállalás és következmények sem voltak. A problémákat, amelyeket a fogadalomtétel felvetett, elintézi egy félmondatban, miközben arányaiban rengeteget beszél arról, miért volt ez a dolog.
  • Több, mint öt hónappal (!) Szabad Péter beszéde és bocsánatkérése után még mindig téma a Biblia-újratanulmányozás. Hogy lehet, hogy maga Szabad Péter nem számolta fel ezt a gyakorlatot, ha felismerésre és megtérésre jutott a Fogadalom káros hatásait és bántalmazó lebonyolítását illetően?
  • Nem dicséri meg azokat, akik "lelkiismereti okból" ellenálltak a Fogadalom aláírásának, holott éppen ők mutattak bátorságot és meggyőződéseket. Semmilyen szinten nem állítja vissza a becsületüket.
  • Szőnyeg alá söpri gyülekezet-szinten a problémát (Szabad Péter vezetési stílusa); a sértő fél mondja azt, hogy borítsunk fátylat a múltra, holott ez a sértett kiváltsága lenne.
  • Akinek problémája van, az keresse meg a vezetőségi csoportot - régóta alkalmazott eszköz arra, hogy a valódi sérelmek ne tudódhassanak ki. Voltak viszont néhányan közöttetek, akik a Fogadalommal vagy az aláírással kapcsolatosan bizonyos dolgokat esetleg megütközésként vagy lelkiismeretükkel nem egyeztethető dologként éltek meg - amikor Adrián ezt mondta, voltaképpen hazudott, mert ennél sokkal durvább és komolyabb dolgok voltak. Csakhogy a gyülekezet erről nem tud, a tagok tényleg azt hiszik, hogy a fogadalomtétel tanulságos volta kimerült abban, hogy néhány embernek lelkiismereti küzdést okozott. A tagok tudatlanságban tartása fontos, mert a tekintélyelvű vezetés összeomlana, ha megtudnák, milyen visszaéléseket követ el a vezetőség.
  • A fogadalomtétel egy "újraelköteleződési ünnep" volt. Mint a kommunista rendszer kötelező "ünnepei", a Fogadalom az úttörők 12 pontjának vallási változata.
  • A fogadalomtétel január 20-án volt. November 08-ra jutottak el oda, hogy szeretnénk előretekinteni, és nem összpontosítani többé arra, hogy a Fogadalmat ki írta alá, vagy ki nem. A rendszer tehát tíz hónapon keresztül kínozta azokat a szerencsétleneket, akik kiálltak a meggyőződéseik mellett. Ide jutottak attól az ígérettől, hogy "ha lelkiismereti okból nem írod alá, az oké". Valójában ez az állítás olyan volt, mint a pártok választási ígérete: csak szavazzátok meg, támogassátok - aztán, ha már nyeregben vagyunk, megfeledkezhetünk erről az ígéretről.
  • Ezt az elkötelezettséget akarjuk élni és segíteni egymás életében  - az extrém mértékű számonkérés egyértelmű szektajellemző. Adrián, ahelyett, hogy a tételes parancsolatokból álló elváráslistát elítélte volna, inkább sugallja, hogy a szándék és a módszer helyes volt. Valójában a rendszeres "újraelköteleződés" célja a bűntudatban-tartás.
  • A fogadalomtételnek pozitív eredményei és tanulságai voltak. Véletlenül sem negatív eredményei. Krisztus Magyarországi Egyháza vezetői ugyanúgy kerülik a negatív eredmények, károk, sérülések létezését, mint bármely tekintélyelvű szervezet. Egy tanulság nem kíván felelőst, egy okozott sérülés igen. Csakhogy ebben a szektában semminek nincs nyilvános felelőse és semminek nincs következménye, ha az Szabad Péter személyi kultuszát hátrányosan érinti.
Miután SZP-t a botrány elől Bostonba menekítették, Adrián lett a villámhárító, a botránytompító. A szerepe lecsendesíteni a felháborodást, ami a KME-n belül és kívül támadt. Ezt a munkát végzi, ezt a feladatot hajtja végre azóta is.

Végső konklúzió

A fogadalomtétel sokaknak lelkiismereti problémát okozott. Nyilvános aláíratása félelmet keltett. Sokakat már a ceremónia lebonyolítása a gyülekezet előtti megalázásnak és megszégyenítésnek tett ki. Akik nem írták alá a Fogadalmat, ezt követően úgy voltak nyilvántartva, ahogyan a náci Németország tartotta számon a zsidókat. A KME rendszerének és vezetőjének fontos volt, hogy mindenkivel újratanulmányozza és újratanulmányoztassa a Bibliát. Ez diktatórikus működés, mely bizalmatlanságból és hatalomféltésből fakadt.

A fogadalomtétel aláírásának kikényszerítése, az erre tett erőfeszítések, feddések, megfélemlítések többekben öngyilkossági gondolatokat ébresztettek, vagy elkergettek a gyülekezetből.

Felelős: nincs.

Miért nem írod alá a Fogadalmat?!

11 megjegyzés:

  1. Megdöbbenve olvasom, hogy "még volt hova fejlődni" a "Szabad akarat(ának)" érvényesülése tekintetében. Megjelölés, listázás: ehhez képest a szientológia egy kis ártatlan kisdobos sétagalopp a napfényben és az emberi alapjogok érvényesülésének Kánaánja. Ha ünnepekig már nem írnál, akkor áldott,
    kellemes,meghitt ünnepeket kívánok!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, Neked is. :-) A következő bejegyzés - ahogy időm engedi - valószínűleg a KME-ben megvalósuló "mi vagyunk az egy igaz egyház" dokumentált megnyilvánulásairól fog szólni.

    VálaszTörlés
  3. 2012 nyarán elmentél, honann tudsz ilyen bennfentes információkat, főleg a bostoni kimenetelről? Honnan tudjuk, hogy Peti hazudik, vagy Te? Valamelyikőtök nem mond igazat.

    VálaszTörlés
  4. Miből gondolod, hogy tudod, ki írja, szerkeszti, korrektúrázza, gondozza a dokumentumokat, ill. ebben a munkában hány ember és milyen módon vesz részt?

    A kérdésedre a válasz: ebben a bejegyzésben konkrét dokumentumokat láthattál. A következtetések levonása csak rád tartozik. A következő bejegyzésben olyan prédikációból is idézünk majd, ami jelenleg is elérhető, és más dokumentumokból is szó szerint, változtatás nélkül mutatjuk meg, mi a helyzet. Várd ki, olvasd el, és ítéld meg magad, hogy mi a helyzet ezekkel. Neveket is közlünk majd, akiknél utána tudsz járni minden részletnek, ha érdekel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. az első mondatban helyesen: dokumentumokat = bejegyzéseket (sajnos a kommentet nem lehet szerkeszteni)

      Törlés
  5. "Miből gondolod, hogy tudod?" - kérdésedre a válasz: pont ez az, hogy nem tudom. Honnan tudnám? Peti azt mondja, hogy képzésre mentek ki, te azt írod, hogy le lettek váltva, nem tudom csak úgy eldönteni, hogy melyikőtök mond igazat.

    Mindenesetre szomorú vagyok, bármelyikőtök is hazudik, fájdalmat okoz, összetör mindenképp.

    VálaszTörlés
  6. "Képzésre mentek ki", illetve "le lettek váltva" - nem látok ellentmondást, mind a kettő állítás igaz. Valóban 'képezik őket' Bostonban, mert amit Budapesten 'vezetés' címszó alatt műveltek, az rengeteg embernek komoly károkat és sérüléseket okozott. És valóban 'le lettek váltva', hiszen kétségbevonhatatlan tény, hogy jelenleg 20.000 km-rel arrébb vannak, a budapesti gyülekezetet pedig Molnár Adrián vezeti.

    A probléma inkább az, hogy Boston 'képzésként' prezentálja, és egyáltalán nem hajlandó semmiféle bűnt vagy hibát Peti részéről nyilvánosan elismerni. Miért? Maga Pál beszél arról a Bibliában, hogy Péter mennyire gáz volt, amikor elkülönült a zsidókkal a pogány testvérektől. Az első században a vezetők bukásából nem csináltak presztízskérdést.

    Viszont ha szeretnél mélyebben belelátni a problémába, írj a szektaveszely@freemail.hu címre és küldünk néhány olyan anyagot, ami után... nos még szomorúbb leszel, de választ kapsz arra a kérdésre is, ki hazudik.
    És javaslom, hogy várd meg a következő bejegyzést. Abban minden nagyon precízen alá lesz támasztva. Talán sokkoló lesz, talán kijózanító. Talán bátorító. Vagy mindez együtt.

    Sajnálom és sajnáljuk a fájdalmadat, összetörtségedet, szomorúságodat. Százak vannak, akik a KME-vel kapcsolatban hasonló érzésekről számolnak be. Sokuk még mindig ott van. Hogy miért? Ez is kiderül a következő bejegyzésből.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amúgy tudomásunk szerint Bostonban próbálják kieszközölni Peti új bocsánatkérését. Most nézd meg, miről tanítanak hónapok óta a KME-ben (a weboldal Prédikációk rovatában láthatod). Ha Peti szimplán 'továbbképzésre ment', miért kell hónapok óta a megbocsájtást sulykolni a közösségbe? Miről árulkodik ez? Vagy mit készít ez elő? A véleményem az, hogy Peti zuhanni fog, és most igyekeznek megoldani, hogy puhára essen.

      Törlés
  7. Hasonló szekta lehet ,Karlsruhéban Dieter Klaus Spyra vezette ,és Magyarországon,is meglévő csoport,családromboló,ezért destruktiv szekta.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdv, honnan ismered ez a csoportot? Sajnos nekem is van tapasztalatom róluk.

      Törlés
    2. Sziasztok nekem volt dolgom velük ha feltudnám veletek venni a kapcsolatot az jó lenne van egy két érdekes sztorim .... email címem gazor022@outlook.de

      Törlés