Modernkori farizeusok

Amikor Mózes lejött a hegyről, az arca sugárzott, és nehéz kőtáblák voltak nála, melyekbe Isten a Tízparancsolatot véste. A kőtáblákat követték az általános rendelkezések, a zsidók életére vonatkozó szabályok. Internetes forrásból idézve:

"Mózes átvette a tízparancsolatot a Szináj hegyén, de tulajdonképpen az egész Tóra szövegét megkapta Istentől és égi sugallatra írta le és hagyta örökül népének. Ez a "Torá sebichtáv", vagyis az írott Tóra. Mózes 5 könyve, amely 613 parancsolatot (micvát) tartalmaz, közülük 248 (ásze) cselekvés, 365 (ló táászé) tilalom. De ezek a parancsolatok akár tilalmak (mint pl.: a nem kérődző és nem hasított patájú állatok evésének tilalma), akár cselekvést előíró rendelkezések (mint amilyen az imarojtok készítése), szűkszavúak. A pontos végrehajtásukat illetően nem találunk leírást sem a mózesi, sem a Szentírás egyéb szövegében, amit gyűjtőnéven Tánách-nak, Bibliának nevezünk. A végrehajtást illetően a Talmud ad felvilágosítást, úgy, hogy a bibliai szöveg szavaiból következtet a törvény pontos végrehajtására."

Krisztus rengeteget vitatkozott a farizeusokkal, és feddte őket. Kik voltak a farizeusok? Az első században számos írástudó közülük került ki, ők voltak azok, akik az Ószövetségi írásokat leginkább betű szerint értelmezték és tanították. A farizeusok tekintélyesek és gazdagok voltak, tanítottak a zsinagógákban és befolyásukat tekintve politikai vezető szerepben voltak Jézus ténykedése idején.

Krisztus általánosságban törvénykezőnek és képmutatónak nevezte őket, olyan vezetőknek, akik Isten által nem kívánt és nem elvárt terheket helyeznek az emberekre. Hogyan valósul ez meg ebben a gyülekezetben?

Amikor a gyülekezet tagjai találnak egy nyitott személyt, valakit, aki hajlandó meghallgatni őket, felajánlják neki a bibliatanulmányozás lehetőségét. Rendszerint egy leckesorozat kerül ilyenkor átadásra, mely rendkívül tudatosan van felépítve. Annak, aki még nem hisz Istenben, az Ő kereséséről beszélnek, aki már hisz, azzal pedig a cselekedetekről kezdenek beszélgetni. Előbb-utóbb mindkét esetben eljutnak egy olyan tanulmányozáshoz, ami a tanítványságról szól, és itt kezdődik az igazi átverés.

A képlet rendkívül egyszerű: felolvassák "Jézus egy napját" Márk evangéliuma első fejezetéből. Különös figyelmet szentelnek annak a versnek, amelyben az egész nép a szállása előtt várakozik. Még a kopogtatást is eljátsszák, ahogy a nép ott dörömböl Jézus ajtaján. Vagyis bemutatnak egy igen húzós napot Jézus életéből.

Aztán átlapoznak 1János 2:3-6 idézetéhez, kihangsúlyozva a 6. verset. "Látod, úgy kell élned, ahogyan ő élt", mondják. Aztán óvatosan megkérdezik, ismersz-e (természetesen rajtuk kívül!) olyanokat, akik olyan életet élnének, mint amit Márk első fejezetéből felolvastak. Hacsak nem álltál közelebbi kapcsolatban Teréz anyával, valószínűleg nemmel fogsz felelni erre a kérdésre. Valójában ez Krisztus életében sem volt átlagos nap, és ha jobban belegondolsz, az is igaz, hogy néha mindannyiunknak vannak nagyon hosszú napjaink, amelyek akár valamilyen karitatív célt szolgálnak. Márk első fejezetéből megláthatjuk Jézus szívét - de azt, hogy minden egyes kereszténynek minden nap ugyanígy szét kellene hajtania magát, azt nem.

Mégis, ennek a megközelítésnek a meglehetősen manipulatív módon való átadása teszi hasonlóvá Krisztus Magyarországi Egyháza vezetőit a farizeusokhoz. Róluk ezt írja a Biblia (Máté 23:4):

"Súlyos és elhordozhatatlan terheket kötnek össze,
és az emberek vállára rakják,

de maguk az ujjukkal sem akarják azokat megmozdítani."

Hányszor hallottuk vezetőktől a sóhajtozást, hogy a gyülekezeten belül "a 20 % végzi a munka 80 %-át"! Hányszor láttuk, hogy olyan vezetők, akik akár tizenöt éve (vagy éppen egész életükben) egy napot sem töltöttek el bármilyen munkahelyen, hanem "teljes időben" az egyháznak dolgoztak, egyre többet és többet követeltek olyanoktól, akik iskolába jártak vagy egész nap húzták az igát! Ezek az emberek bele sem tudták élni magukat a helyzetünkbe, arra viszont volt gondjuk, hogy akár egy héten három-négy esténket is lekössék. A terhek kezdettől elhordozhatatlanok voltak (Jézus egy napja Márk első fejezetéből), a célok teljesítmény-centrikusak. Krisztus azt mondta, vegyétek az Élet Vizét ingyen, Krisztus Magyarországi Egyháza vezetői viszont az Élet Vizét kegyetlenül beárazták, és arra helyezték a hangsúlyt, hogy Istennek elvárásai vannak. Budapesten a teljes felelősség ennek a nézetnek a fennmaradásáért Szabad Péter vezető evangélistát terheli, nemzetközi szinten pedig ez a teológia Kip McKean-tól, az ICOC alapítójától ered, aki 2003-ban megbukott, és azóta új keresztény mozgalmat vezet.

Persze a farizeusok kovásza maga a képmutatás (Lukács 12:1). A parancsolatokat ugyan rákényszerítik a vezetők a követőikre, ők maguk azonban nem tartják azokat be. Például: ne pletykálj (miközben ők mindenkit kibeszélnek egymás között), feddj meg mindenkit, akit bűnben érsz (miközben őket lehetetlen megfeddni, vagy csak egymástól fogadják el az intést), ne rágalmazz másokat (miközben ők szabadon terjesztenek másokról mindenfélét).

Az Újszövetségnek az Ószövetséghez hasonló módon való kezelése mindezeken kívül is számtalan problémát vet fel ebben a gyülekezetben. Krisztus eltörölte a tételes parancsolatokból álló törvényt (Efezus 2:15), itt azonban rengeteg a tételes parancsolat, az íratlan szabály, emberi vélemények kövesedtek utasításokká és elvárásokká. Külön bejegyzésben fogunk foglalkozni azzal, milyen íratlan szabályok vannak és voltak Krisztus Magyarországi Egyházában.

Máté 15:9 nyilvánvalóvá teszi, hogy az ilyen hozzáállás botránkoztatja Krisztust. Máté 15:1-9 és Márk 7:1-13 egyaránt leírja ezt a jelenséget. A KME tagjai boldogan mutogatnak a Katolikus Egyházra, amikor ez az idézet szóba kerül. Mintha ebben a gyülekezeten nem lenne rengeteg káros hagyomány, amelyek megváltoztatására tett kísérlet, vagy akár egy kritikus megjegyzés is szentségtörésnek számít.

Krisztus Magyarországi Egyházát tévtanítók vezetik. Olyan emberek, akik kiforgatták a Bibliát, és egy ószövetségi mintára összehegesztett parancsolatfüzért hoztak létre belőle. A szabadságodról, és önnön hatalmuk korlátairól szóló idézeteket egyszerűen nem tanítják, ellenben olyan megközelítést kotyvasztanak össze, ami arról szól, hogy mennyire keményen kell dolgoznod az üdvösségedért. A gyülekezet a tagok szégyenben tartására épül. Soha nem adhatsz eleget, soha nem lehetsz elég jó, minden héten találnak valamit, amiben elbuktál, amiben nem voltál olyan, mint Jézus. Krisztus szeretete megújító (Zofóniás 3:17, Zsoltárok 51:12), de ebben a gyülekezetben magadat kell újra és újra megújítanod. Ha pedig belefáradtál abba, hogy örökösen tökéletes legyél, a nyomás csak erősödik rajtad, gyenge tanítvány leszel, akit a szőnyeg alá söpörnek. Végül elhagyod a gyülekezetet, vagy kizárnak belőle, és te úgy fogod érezni magad, mint akin tank ment át. A barátaid elfordulnak, vagy elkényszerítik őket tőled. Már nem vagy megváltott, mondják, hiszen ők az "egy igaz egyház", aki pedig ebben nem hisz, szép csendben marad, mert nem mer szólni, nem meri kinyilvánítani az ellenvéleményét. Szabad Péternek sikerült az, ami már számos más destruktív szektában is megvalósult (így az ICOC-ban is újra meg újra): erős személyi kultuszt hozott össze, egy fundamentalista neoprotestáns közösséget kovácsolt, ahol az uniformizálás következtében az egyéni szabadság szinte teljesen megszűnt.

Napjaink farizeusai az Újszövetséget pontosan úgy olvassák és értelmezik, ahogyan azt az Ószövetséggel tennék. Mi ennek az oka?

2Korinthus 3:14-15:  De az ő gondolkozásuk eltompult, mert az Ószövetség felolvasásakor ugyanaz a lepel mind a mai napig felfedetlenül megmaradt, mivel az csak Krisztusban tűnik el. Sőt mindmáig, valahányszor Mózest olvassák, lepel van a szívükön.

Gyakorlatilag arról van szó, hogy az Újszövetség olvasásakor ugyanaz a lepel van a szívükön. "Csináld ezt, csináld azt", számukra ezt jelenti az Újszövetség is. Egy újabb szabálygyűjtemény. Shawn Wooten, ennek az egyháznak egy kijevi vezetője prédikált néhány éve arról, hogy ha nem csendes időzöl minden nap (csendes idő = bibliaolvasás + ima), akkor bűnben vagy. Hogyan vezette le ezt? Azt mondta, csendes időzni jó, és ha tudnád tenni a jót, de nem teszed, az bűn (Jakab 4:16). Ez alapján a logika alapján nagyon hosszú listát tudnánk írni, hogy mi mindent kellene egy napba belesűríteni. És pontosan ez az, amit az ICOC és a KME megtett. A lepel ott van a szívükön, valahányszor az Újszövetséget olvassák, mert még abban sem néznek Krisztusra, mindössze az új parancsolatokat látják és azokat kényszerítik rá követőikre.

Hogyan tudsz védekezni a modernkori farizeusok ellen? Nézz fel Krisztusra:

Ő tett alkalmassá minket arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem Léleké, mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít.

(2Korinthus 3:6).

A betű szolgálata volt a kulcs az ószövetségi időkben. A Tízparancsolat, a mózesi törvények, mindaz, amit ennek a bejegyzésnek az elején is taglaltunk. Krisztus mindezt nem azért törölte el, hogy helyette újabb tételes parancsolatokat, újabb betű szerinti életet adjon. Krisztus üzenete egyenesen a szívünk hústábláira vésődött. Ha Krisztust szeretjük, nem betartjuk a törvényeket, hanem képtelenek vagyunk a rosszra. Róma 16:19-ben Pál leírja az örömét azzal kapcsolatban, hogy a római gyülekezet megtartja azokat a tanításokat, melyeket Páltól vettek át. Ugyanakkor inti is őket: a hangsúly nem az engedelmességen van. Szeretném, ha bölcsek lennétek a jóra, és képtelenek a rosszra.

Krisztus Magyarországi Egyházában az engedelmesség bőven elég. Engedelmeskedj és maradj csendben. De ez már nem is a krisztusi tanításoknak való engedelmességről szól ebben a gyülekezetben, hanem arról, hogy e csoport tagjai beleszólnak az életedbe nap mint nap, annak minden területén. Ez az, amit Pál soha nem tett.

A lényeg tehát: nem betű szerint élni, hanem Krisztus szeretetét valóban megérteni és arra válaszolni. Keresni a jót, elkerülni a rosszat. És mindeközben az életed döntései teljes mértékben a kezedben maradnak, azokról Te fogsz az utolsó napon számot adni. Ha valaki ezeket a döntéseket próbálja a kezedből kiragadni (akár nyílt utasítással, akár burkolt manipulációval), abban nincsen ott Isten Lelke (2Korinthus 3:17):

Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.

A betű megöl - óvakodj az újszövetségi kőtábláktól!